A naplóírás egy nagyon jó dolog. Ebben a cikkben ennek a rejtelmeiben fogunk elmélyedni, és a cikk végén azoknak is írok javaslatot, akik nem annyira szeretnek tollat vagy billentyűzetet ragadni.
Nem véletlenül kezdtem az egész blogot ezzel a témával. Még évekkel ezelőtt ez volt az, ami az első lépcsőfoka volt a tudatosan alakított életemnek. A nagymamám akkor halt meg, ami engem nagyon a padlóra küldött. A végén már muszáj volt pszichológushoz fordulnom, mert egyedül nem ment a talpra állás. Ő ismertetett meg a naplóírással, ami azóta is az egyik legnagyobb kreatív szerelmem az életben.
Ha írsz, akkor egy olyan világba kerülsz, ahol mindent szabad, ahol minden érted van, ahol tombolhatsz, lehetsz trágár, érzelmes, sebezhető, gyenge, dühös, egyszóval bármilyen, amit éppen igényelsz lelkileg. Azt mondanám, hogy nincs szabály, de néhány azért mégis van.
- Önmagadnak írsz
- Senkinek se mutathatod meg, senki nem olvashatja el
- Szűretlenül engedj mindent a felszínre
- Legyél összefüggéstelen, ha kell
- Minden rólad szól, és érted van
Önmagadnak írsz: Ez egy nagyon fontos dolog. Nem kell megfelelned senkinek, se témában, se stílusban. Ha dühös vagy, dühöngj, ha boldog, akkor lelkendezz, ha szomorú, akkor lelkizz. Nincs jó és rossz téma, nincs jó és rossz stílus, csak írj!
Senkinek se mutathatod meg, senki nem olvashatja el: Ez az egyik legfontosabb dolog, amit ha nem tartasz be, akár el is bukhat az egész dolog hatásossága. Hogy miért? Azért, mert ha tudod, hogy ezt valaki el fogja olvasni, akkor szelektálni kezdesz a témákban, elkezdesz finomítani a stíluson, és pozitív hatású lelki terápia helyett nagyjából ott leszel, mint amikor általános iskola hatodik osztályában írtál fogalmazást a nyári szünetről, és itt rohadtul nem az a lényeg, hogy szép fogalmazások szülessenek, amire ötöst kell kapnod! Nincs kivételes személy, nincs kivételes indok! A párod se olvashatja el! Ha fontos vagy neki, megérti, hogy ez a te szellemi lenyomatod, ahol kiüríted magad lelkileg.
Szűretlenül engedj mindent a felszínre: Ez szintén fontos dolog! Ahogy írtam, nem szabad szelektálni se témában, se stílusban. Mindent írj le, ami jön. Csak engedd, hogy jöjjön aminek jönnie kell! Ha írsz, akkor te magad ne legyél más, csak egy közvetítő az agyad, a lelked, és a papír között. Minden gondolatodat írj le, a legnevetségesebbeket is, a legfájdalmasabbakat is, a leginkább zavarba ejtőbbeket is, egyszóval mindent ami jön!
Legyél összefüggéstelen, ha kell: Ahogy említettem már, itt nem szép fogalmazásokat írunk az ötösért. Ha kell, csapongj a témák között, akár teljesen összefüggéstelenül! Nekem rendszeresen visszatérő dolog, hogy valamiről írok tíz mondatot, utána eszembe jut más, arról írok hármat, aztán két mondat erejéig visszatérek az elsőhöz, majd belekezdek egy harmadik témába. Kit érdekel?! Magamnak írom, rólam szól, belőlem jön, nem kell érthetőnek lennie, nem kell értelmesnek lennie. Egy dolognak kell megvalósulnia, és az az, hogy az agyamból, lelkemből minden kerüljön át a papírra!
Minden rólad szól, és érted van: Az is lényeges tapasztalatom, hogy teljesen engedd meg magadnak, hogy arról írj, amiről jól esne, ne arról amiről írnod „kell”, csak mert most az a fontosabb esemény! Nincs fontossági sorrend, hacsak te magad nem érzed. Ezt úgy értem, hogy ha mondjuk összevesztél a pároddal, de te azt érzed, hogy bár ez nagyobb horderejű téma, mint a tegnap látott sorozat 2528. része, de te mégis a sorozatról írnál, akkor arról írj. Ez nem azt jelenti, hogy a párod nem fontos, csak azt, hogy valami miatt az itt és most még nem kívánkozik ki. Erre figyelj! Arról írj, ami kikívánkozik, de arról kendőzetlenül!
Még egy plusz ok az írásra, ami végtelen számú további ajtót nyit ki
Az írás nem csak terápiás célra jó. Leírhatod a boldogságodat, a sikereidet is, mi több, ezeket is írd le! Meg lehet vele örökíteni fontos pillanatokat az életben. Amikor egyik ismerősömnek kisbabája született, írtam egy levelet, amiben pontosan dokumentáltam azt, hogy milyen gondolataim, érzéseim voltak, milyen idő volt, mit csináltam éppen aznap, mi volt a reggeli, ebéd, vacsora, és milyen ruhát viseltem. Ez a levél el van rakva neki, amit a 18. születésnapján elolvashat majd, és biztos vagyok benne, hogy érdekes élmény lesz, mert így, ezzel megőriztük neki azt a napot amikor megszületett. De ugyanúgy az is biztosan érdekes lehet, ha valaki az első nyugdíjas napján előveszi, és elolvassa a régen elfelejtett érettségi vizsgaidőszakát napról-napra. Nekem több fontos nap meg van így örökítve. Használd ki gátlástalanul az összes lehetőséget, ami az írásban rejlik!
Hogyan úszd meg az írást, ha utálsz írni?
Mi a helyzet azokkal, akik nem szeretnek írni? Nekik nincs is a grafománokhoz hasonló lehetőségük, hogy kiadják magukból ami jön? Dehogyis nincs! Ők mondják fel szövegként a telefonjukra ugyanazon alapelvek szerint, amik az írásra vonatkoznak. Itt fontos szempont az, hogy felvételre menjen, hiszen ha nem csak kibeszéled az ablakon a mondanivalódat, hanem rögzítve van, akkor azzal megkapod a figyelemérzést, amitől értelme van az egésznek, hiszen így egy olyan „valaki” figyel rád, akinek nem tudsz olyat és úgy mondani, hogy elítéljen miatta, vagy csúnyán nézzen rád, amiért nem szép amit mondasz!
Végezetül…
Mi a véleményetek a cikkről? Ti próbáltatok már írni? Milyen tapasztalataitok vannak a naplóírásról?