A múltkori, KonMari témájú cikkemben kifejtettem, hogy miért fontos minden évben egyszer lakásszerte kiválogatni és kidobálni minden olyan dolgot amire nincs szükségünk, a mostani bejegyzésemben arról lesz szó, hogy mit vártam, és ezzel szemben mit kaptam ettől a módszertől azután, hogy a legutóbbi lomtalanítás óta a Föld egyszer megkerülte a Napot.

Dióhéjban a módszerről

A KonMari módszert Marie Kondo dolgozta ki, az elnevezés az ő becenevéből ered. A program lényege, hogy évente egyszer a lakás minden pontjából egy kijelölt helységbe visszük az összes olyan tárgyat, ami az adott kategóriához tartozik. Ha például éppen a könyveket szortírozod, és történetesen több könyvespolc is fellelhető a lakásban, akkor mindegyikről le kell pakolni, hogy az egész tárgycsoportot egyszerre tudd átnézni, ha ugyanis csak helységről-helységre haladsz, azzal a kupleráj megszűnés helyett csak vándorolni fog.

Hazugság lenne azt állítani, hogy ezt az időszakot meg fogod úszni rendetlenség nélkül, ugyanis kijelenthető, hogy először igen nagy kupleráj lesz, viszont megéri, mert utána szó szerint fellélegzik az egész lakás. Csodálkozni fogsz, amikor a végére érve meglátod, hogy mennyi szeméttel éltél együtt úgy, hogy észre se vetted. Először amolyan hiányérzetfélét fogsz érezni, de ezt a szó legpozitívabb értelmében mondom. A megkönnyebbülés talán pontosabb kifejezés lenne, de azt hiszem, hogy akkor járok a legközelebb az igazsághoz, ha annak az érzésnek a leírásához, ami a program befejeztével fog átjárni, mindkét szót használom.

Mire számítottunk, miután eltelt egy év?

Ezt a módszert mi tavaly nyár elején próbáltuk ki először, amikor a lakásnak majdnem az egyharmad része ment a kukába. A végén nem hittem el, hogy mennyi szemetünk volt régi újságok, soha nem használt tartalmú flakonok, nem nézett DVD-k, ki nem használt konyhai eszközök és tárolók formájában.

Mivel tavaly rengeteg mindent kidobtunk, és azóta is figyeltünk arra, hogy mellőzzük a felesleges holmik gyűjtését, teljes magabiztossággal meg voltunk győződve arról, hogy az idei KonMari szemete maximum egy kukászsáknyi lesz. Tévedtünk… Ezt először a ruháknál vettük észre, amikor elkezdtük a válogatást, a fent említett mennyiség ugyanis csak ebből a kategóriából összejött. Utána a könyvek következtek, amiről maximális volt a bizonyosságunk, hogy egy darabot se fogunk kidobni, mert ebben az egy évben nem vettünk, csakis olyat, ami az érdeklődési köreinkkel szorosan összefügg, de egy kisebb táskányi most is ki lett lomtalanítva. Az irataink között a lejárt garanciapapírok végett számítottam arra, hogy lesz némi hulladék, de ez is több lett, mint vártuk. Az iskolai cuccaim közül konkrétan egy egész szemeteszsáknyi szemét ment ki, jobbára olyan, ötször kinyomtatott tételek formájában, amik amúgy is fent vannak a gépen. A poharaink felétől is megváltunk, közben felszabadult egy kis műanyag tároló, ami új funkciót kapott, a konyhában lévő vegyipari holmik, mint például a mosogatógép tabletta és társai ebbe kerültek. Meg kell, hogy állapítsam, hogy sokkal mutatósabb így, mert ha valaki belép oda, akkor azt látja, hogy az említett tárgyak rendszerben vannak ott, nincs olyan hatása, mintha csak azért lennének odatéve, mert ott volt hely...

Listaírás a KonMariban (is)

A múltkori bejegyzésem a FlyLady programról, és az azzal kapcsolatos tapasztalataimról szóltak, amiket ide kattintva olvashatsz. Ennek folytatásában írtam a hatékony listázásról is. Bár a KonMari évi egyszeri elfoglaltság, érdemes tételes felsorolást csinálni a feladatokról, főleg amiatt, hogy amikor legközelebb nekiállsz, ne kelljen gondolkodni a kategóriákon. Itt főleg a könyv által komonónak nevezett vegyes apróságokra gondolok, aminek van egy csomó alcsoportja, hasonlóan például a ruhákhoz, amiket fel lehet osztani olyan egymástól elkülönülő részekre, mint az ingek, pulóverek, pólók, fehérneműk, stb. Ezt a listát én a FlyLady kontrollmappámba illesztettem be, így minden egy helyen van, ami háztartásvezetési protokoll nálunk.

Mi van azokkal, akik utálják a szervezést?

Ez egy olyan része a teljes egésznek, amiről mindenképpen szeretnék ejteni pár szót. Pontosan tisztában vagyok azzal, hogy nem mindenki szereti a szervezést, mi több, rengetegen utálják. Ez így teljesen rendben is van. A világ pont attól szép, hogy mindenki más, azzal, hogy nekem fontos a rendszer, nem kötelező, hogy másnak is az legyen. Én csak mutatok egy irányt azoknak, akik ugyanígy gondolják. Nem egy ismerősömtől megkaptam már, hogy – véleménye szerint - hülyeség a FlyLady program, mégis „valamiért” hatékonyan és erőlködésmentesen vezetem a háztartást anélkül, hogy bárminek soron kívül neki kéne esni csak azért, mert XY bejelentkezett a hétvégére, és már péntek van. A fent említett ismerőseim - saját bevallásuk szerint - azért tartják rossznak a rendszert, mert úgy gondolják, hogy ez nagyon „kötelező”. Konkrétan nincs benne semmi kötelező, mindenki annyit halad vele egy nap, amennyit akar, azokat a feladatokat választja kis, amelyikeket akarja.

Végezetül…

Ha csatlakoznál a Facebook csoportomhoz, akkor azt itt tudod megtenni, szeretettel várlak ott is! Ha tetszik az oldal, és a cikkeim, oszd meg a barátaiddal, ismerőseiddel, és ne felejts el lájkolni! Köszönöm!

Nektek milyen háztartási rutinjaitok vannak, amihez mindenáron ragaszkodtok?